Pozsonyi vár

A város látképét meghatározza a Dunára néző hegyen álló vár. A Pozsonyról szóló első írásos említés a 907-es Salzburgi Évkönyvben található a magyarok és a bajorok közötti háborúval kapcsolatban. 



  • A várhegy azonban már a késő kőkorszaktól lakott volt, de első ismert lakói a kelták voltak, akik egy erődített települést építettek itt. A Római Birodalom határa, a „Limes Romanus" négy évszázadon keresztül itt húzódott. A Nagymorva Birodalom idején a szlávok építettek jelentős erődöt a hegyen. A X. századtól Pozsony a Magyar Királyság részévé vált, a várhegyen kőből emeltek erődöt, benne a Szent Megváltó templommal a XI. században.
 
  •  A XV. században Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején gótikus stílusú vár épült a hegyen a husziták elleni védekezésül. Ekkor emelték a keleti oldalon új bejáratul szolgáló Zsigmond-kaput, a nyugati oldalon álló, 7 méter vastag külső várfalat, valamint 1437-ban egy 85 méter mély kutat fúrtak, amelyben 42 méteren áll a víz. Jelenleg a vár a szlovák parlament egyes intézményeinek, a Szlovák Nemzeti Múzeumnak és a Történeti Múzeumnak ad helyet.